[1] Arany János, A magyar irodalom története rövid kivonatban, Magyar Helikon – Szépirodalmi Könyvkiadó, 1977.
[2] Jauβ, Hans-Robert, Irodalomtörténet mint az irodalomtudomány provokációja = Bevezetés az irodalomelméletbe: szöveggyűjtemény, szerk. Dobos István, Debrecen, Kossuth Egyetemi Kiadó, 1995, 163-190.
[3] I.m., 163.
[4] Uo.
[5] Arany nem titkoltan Toldy irodalomtörténeti munkáit használta vázlatai elkészítéséhez, sőt, egy Gyulainak írt levelében saját munkáját „Toldy extractusának” nevezte.
[6] Arany korszakolása csupán az 1772 utáni dátumokban tér el Toldyétól, hiszen utóbbi a jelzett időpontot követően a következő határokat húzza meg: 1772-1807, 1807-1830, 1831-1849.
[7] E megállapítás nyilvánvalóan önkényes, s különös nehézség nélkül lehetne amellett érvelni, hogy a kereszténység felvétel, Mátyás uralkodása vagy 1848 milyen nagyon is valós hatást gyakorolt a magyar irodalmi életre, de e vitától itt és most eltekintenék.
[8] Ezen eltűnés okára a későbbiekben próbálok magyarázatot találni.
[9] Arany János, A magyar irodalom története rövid kivonatban,i.m., 25.
[10] A besorolás megváltozására magyarázatként szolgálhat, hogy Thuróczy krónikájának másodszori előfordulása Mátyás udvarának művelődési viszonyainál, tehát történelmi kontextusban kerül elő.
[11] I.m., 33.
[12] I.m., 45.
[13] I.m., 13.
[14] I.m., 15.
[15]Uo.